HELYSZÍN


A Salföldi Műhely az ország legszebb táján, a Káli-medencében, és a közeli Balaton parton működik. Ez a vulkáni szőlőhegyek és a megőrzött népi építészet világa, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe, az egyik legkeresettebb idegenforgalmi célpont. A mindössze 50 állandó lakosú Salföld archaikus parasztházaival és a Természetvédelmi Majorral ennek a tájnak a szíve.

A Salföldi műhely ebben a tájban szervez túrákat, kirándulásokat. A Káli-medence a Balaton-felvidék nyugati részén található, a Tapolcai-medence, a Dörögdi-medence és a Nive-völgy között. A Balatontól 3-5 kilométer dombsor választja el.

Lakói szerint a Káli-medence olyan, mint a Kárpát-medence kicsiben. Kerek formája mindenesetre arra emlékeztet. Zárt dombok, völgyek, alföld, folyó és szőlőhegyi présházak jellemzik. A medence legmélyebb pontján csillog a Kornyi-tó, a Káli-medence Balatonja. A Bakony erdeiben összegyűjtött csapadékvíz táplálja azt a sok ezer éves földalatti víztározó rendszert, amelynek rétjei és patakjai szabályozzák a Balaton és a Balaton-felvidék vízállását, így a Kornyi-tóét is. 1970 tavaszán még egyetlen nagy vízvilág volt a medence közepe, ami 1980 körül megváltozott. Ekkor alapcsövezéssel (melioráció) 1 méterrel lejjebb szállították a talajvíz szintjét. Ma a Káli-medence nagy ligetes mező, legelésző szürke marhákkal, lovakkal, juhnyájakkal. Összességében a Káli-medence egy archaikus táj képét mutatja, mintha 200 éve megállt volna az idő. Ez az értéke, idegenforgalmi vonzereje- és e mögött óriási értékmegőrző munka van.

Ez a terület a kő hazája. Kevés szántóföldjein az eke újra meg újra köveket fordít ki a földből. A lombok alján jellegzetes tájformák, a kőhátak vagy kőtengerek alakultak ki: ház nagyságú, változatos formájú sziklákkal borított borókás, kopár mezők. Ezért itt a fő megélhetést a bor és a juhtartás jelentette. Szépen terem a mandula, a füge, a dió, újabban a birs és őszibarack telepítéssel próbálkoznak.

A táj összképe, éghajlata mediterrán jellegű. "...úgy látszik, az ember világosabb és melegebb földre ér. A napfény fehérebb, majdnem olyan fehér, mint a Földközi-tenger fölött. A színekről a köd eltűnik és jobban világítanak. A tárgyak körvonala élesebb. A légkör mintha elektromosabb lenne... E táj sok olasz vidéknél déliesebb... A fény az embert is átsugározza, a dolgokba is bevilágít és a gyümölcs íze is világosabb. Délnyugat erről az oldottságáról ismerhető fel. Sehol semmi túlzás, izzasztó erőkifejtés. Ez az oldottság a tájban, az emberben, a közösségben, a mozgásban..." Írja Hamvas Béla az öt Géniuszban.

Ezt a nagy legelőt, középen a Kornyi-tóval, koszorúként veszik körül a falvak: Kővágóörs, Köveskál, Monoszló, Balatonhenye, Szentbékkálla, Mindszentkálla, Kékkút, Salföld és Kisőrs puszta. Ezek a zárt beépítésű kis települések nem érnek össze, 2-5 kilométer távolság van köztük, de látják egymást, templomaik harangja áthallatszik. Szőlőhegyeik viszont körben összeérnek, a présházak a Szentbékkálla - Köveskál - Balatonhenye közti híres bortermelő Fekete-hegyen a legsűrűbbek, itt a szőlőhegyi táj benyúlik a délre nyíló északi völgyekbe.

A Káli-medence ma a Nemzeti Park, a Környezetvédelmi Társaság és sok egyéni erőfeszítés eredményeként az ország egyik legismertebb helye, legdivatosabb idegenforgalmi célpontja. A falvak összképe gyönyörű, a régi parasztházak és présházak gondozottak, az új házak hagyományos stílusban épülnek. Magántulajdonban legalább 200 ló, 50-60 tehén, több kecske és birkanyáj legelészik. Magasból nézvést minden megvan.